Kettős megítélése van a népszavazásnak

Egyetértő és elutasító vélemények egyaránt elhangzanak arról, hogy Traian Basescu román államfő az elnökválasztásokkal egy időben népszavazást is kiírt a kétkamarás parlament egykamarássá alakításáról - írta keddi cikkében e Szabadság.

A kolozsvári napilap emlékeztet, hogy az elnökválasztások első fordulójának napján, november 22-én népszavazásra is sor kerül. A referendumot az államfő javaslatára a kormány írta ki. A parlament ugyan elutasítóan véleményezte Basescu kérését, mivel nem tartotta időszerűnek a népszavazást ebben a kérdésben. A Szabadság ugyanakkor megjegyzi, hogy ez a referendum csak konzultatív jellegű.

Az államfő arra a kérdésre várja az amúgy is urnák elé járuló állampolgárok válaszát, hogy akarják-e a jelenlegi kétkamarás román parlament egykamarássá alakítását, valamint a parlamenti képviselők számának 471-ről 300-ra csökkentését.

Amikor Basescu előterjesztette e javaslatát, az volt a fő érve, hogy ebben a formában, csökkentett létszám mellett a törvényhozás kevesebb terhet jelent majd a költségvetés számára. Az ellenzék közül többen úgy vélik: egyszerű kampányfogás az államfő törekvése, hogy a választásokat ismét referendummal kösse össze. Szerintük ennek egyedüli célja a mozgósítás, nem pedig a törvényhozás intézményének reformja.

Basescutól már megszokhatuk - megosztja a közvéleményt

Basescu a közvélemény általánosnak mondható politika-ellenességét kívánja kihasználni, arra számít, hogy a negatívan értékelt parlament "megbüntetésének" lehetősége mozgósító erővel hat a választókra, így többen éreznek majd késztetést arra, hogy vasárnap az urnák elé járuljanak - ismerteti több elemző nézetét a cikk szerzője. Aki pedig részt vesz a referendumon, várhatóan az azt kezdeményező államfőjelöltre is leadja szavazatát, növelve ezáltal Basescu nyerési esélyeit.

A referendum ugyanakkor plusz korteslehetőséget is biztosít az újabb mandátumra pályázó elnök számára, akinek jelenléte így "megduplázódik" a kampányban. Referendumra mozgósítás ürügyén ráadásul közpénzeket is felhasználhat figyelemfelkeltésre - hívják fel a figyelmet az ellenzők. A népszavazás melletti kampány arra is esélyt nyújt, hogy az elnök "felülemelkedjen" a pártpolitikai civódásokon, és a választók szempontjából népszerű kérdésben szólaljon meg - vélik az elemzők.

Aki egyébként a román parlament egykamarássá alakításának a híve, az arra hivatkozik, hogy a törvényalkotási eljárás felgyorsul, rugalmasabba válik, egy kisebb létszámú egykamarás parlament fenntartási és működtetési költsége is lényegesen kisebb. A törvényhozás és a kormány közti kapcsolat zökkenőmentesebb lenne.
A lap szerint ugyanakkor az említett gyorsaság és rugalmasság alkalmanként hátrányt is jelenthet, hiszen az egykamarás parlament jelentheti egyben a megfontoltság, a széleskörű egyeztetés hiányát is. Fennáll annak veszélye, hogy a parlament a többségi akarat egyszerű szavazógépévé silányul, így ez a típusú "gyorsaság" a törvényhozási folyamat rovására mehet - írja a lap.

A jelenlegi helyzetet tekintve többek véleménye szerint Romániában nem beszélhetünk a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő kétkamarás parlamentről. Ott, ahol valódi kétkamarás parlament van, azok hatásköre, megválasztásuk módja, összetétele is különböző. Romániában inkább megkettőzött egykamarás parlamentről beszélhetünk, különbség csak a képviselők számában van - idézi elemzők véleményét a Szabadság.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) álláspontja szerint az újjászervezés helyénvaló lenne, de oly módon, hogy a különböző közösségek ne maradjanak képviselet nélkül. A vasárnap megszavazásra kerülő javaslatnak ugyanis az a kockázata, hogy a magyar közösség is képviselet nélkül marad, vagy erősen meggyengül ez a képviselet. Az RMDSZ szerint a jó megoldás az lenne, ha megtartanák a kétkamarás rendszert, a szenátus a különböző régiókat, a képviselőház pedig a politikai pártok képviseletét látná el.